A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szakirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szakirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése

2006-12-21

Az elbeszélés módozatai – Narratíva és identitás

Szerkesztette: Józan Ildikó – Kulcsár Szabó Ernő – Szegedy-Maszák Mihály
(Budapest, Osiris, 2003.)

Ezt a kötetet – amely a szélesebb olvasóközönség számára is ismert szövegeket vesz górcső alá – elsősorban két tanulmány okán ajánlja olvasói figyelmébe az Aurin: Arany Zsuzsa Vámpírmítosz az irodalomban és Dömötör Edit Bodor Ádám: Az érsek látogatása – „A második regény” című munkái kapcsán. Előbbinek a honlappal rokon vonatkozásaihoz aligha szükséges kommentárt fűzni, utóbbi műelemzés, mint apropó azonban – talán – megérdemel némi magyarázatot.
Egyfelől a fantáziairodalom, mint az archaikus világ felé forduló profanizálódott világ fantasztikus irodalmi és képzőművészeti jelenségeinek, törekvéseinek és irányzatainak gyűjtőfogalma a sajátjaként ismerheti fel Bodor Ádám Az érsek látogatása című művét. Ám hogy mily mértékben igaz ez, s hogy mennyire a magáénak érezheti a szóban forgó író első, Sinistra körzet című regényét, amely a szakrálissal a deszakralizálódott tükrében operál a narratív nyelv figuralitása révén, erre mutat rá Dömötör Edit kiváló tanulmánya.
A kizárólag magyar tanulmányokat felvonultató válogatás egyszersmind arra is alkalmat ad, hogy például és útmutatásul – mintegy iskolapéldául – szolgáljon a fantáziairodalommal tudományos publikáció szinten foglalkozni kívánó irodalmár számára – miként létükre az égető szükség és igény egyként megmutatkozik.

[VI]

Fülszöveg:

A tanulmánykötet kettős igénynek próbál megfelelni. Egyrészről összegzi mindazt a tudást, ami a modern narratívaelméletek hozadéka, másrészt az elméleti megfontolásokat a szövegelemzések során következetesen próbára teszi. A kizárólag eredeti magyar tanulmányokat felsorakoztató gyűjtemény arra összpontosít, hogy milyen következményekkel jár a posztmodern elméletek szubjektum-elképzelése az elbeszéléselméletekre nézve, hogy amikor a narrátor és a szereplő figurája helyett a narratív nyelv figuralitása lép előtérbe, akkor milyen narratológiai irányok lehetségesek. A tanulmányok többsége elemzés, s a kötet egész sor olyan irodalmi szöveget is mozgósít, amely minden egyetemista, sőt a szélesebb nagyközönség számára is közismert, kedvelt, mindennapi olvasmány.

Bibliográfiai adatok:

Budapest, Osiris, 2003. ISBN 963 389 492 1